Az olvasás mindig a kulturált élet szépségei közé tartozott. S milyen nagy különbség van az olvasó és a nem olvasó ember között. Aki nem szokott olvasni, idő és tér tekintetében be van börtönözve a maga szűk környezetébe. Élete megszabott kerékvágásban halad. Ebből a börtönből nincs szabadulás. Mihelyt azonban egy jó könyvet vesz a kezébe, tüstént más világba lép, s ha a könyv jó, érintkezésbe kerül a világ egyik legjobb társalgójával. Ez a társalgó elviszi más országokba és más korokba, vagy kiönti neki a szívét, és m,egosztja vele a fájdalmait, vagy megvitatja vele az életnek olyan oldalát, amelyről az olvasó semmit sem tud. Az ilyen "környezetváltozás" lélektani hatása az utazáshoz hasonlít. De ennél több is van a dolgoban. A könyv mindig magával ragadja az olvasót a gondolat és aaaz elmélkedés világába. Intellektuális érdeklődéseink terebélyesek, mint a fa, vagy hömpölygők, mint a sebes folyó. Ameddig kellő mennyiségú nedv van a fában, nőni fog, és ameddig friss utánpótlás érkezik a patakból, hömpölyögni fog a folyó. Amikor a víz nekicsapódik egy gránitsziklának, kitér mellőle, amikor a víz egy kellemes sík völgybe ér, megáll és elidőzik egy darabik, amikor talál magának egy hegyi medencét, boldogan megáll benne, amikor meredek lejtőhöz ér, zuhatagként siet tova. Nincs olyan könyv a világon, melyet mindenkinek el kell olvasnia. Csak olyan könyv van, amelyet valakinek bizonyos időben, bizonyos helyen, bizonyos körülmények között, életének bizonyos korszakában kell olvasnia.

Az olvasás kétoldalú cselekedet, amely a szerző és az olvasó között játszódik le. Ami nyereség van benne, abban ugyanannyi szerepe van az olvasó meglátásainak és élményeinek, mint a szerzőének. Intellektuális fejlődésünk legdöntőbb eseménye kedvenc írónk felfedezése. Létezik olyan dolog, hogy szellemi rokonság, ezért mindenképpen igyekeznünk kell találni egyet, akinek szelleme rokon a mienkkel. Csak így lehet igazi hasznunk az olvasásából. Legyünk függetlenek, és keressük meg mestereinket. Olyan ez, mint a szerelem első látásra. Az olvasónak senki sem mondhatja meg, hogy szeresse ezt vagy azt az írót, de ha megtalálja azt, akit szeret, azt ösztönösen meg fogja érezni. Az író elvarázsolja.

"Életre - halálra olvasni, mert ez a legnagyobb, az emberi ajándék. Gondold meg, hogy csak az ember olvas" - vallja Márai Sándor

A könyv a lélek orvossága.

Mi marad. ha hiányzik életünk közepe? -teszi fel a kérdést Gyökössy Endre. Meg is adja rá a választ: Élet - célok nélkül, szavak - töltés nélkül, vigasság - öröm nélkül, levertség - könnyek nélkül, vágyak - reménység nélkül, szerelmeskedés - szeretet nélkül, házasság - hűség nélkül, vallásoskodás - hit nélkül... Ám élet ez?

---

 

 

 Ha az, akkor olyan, mint azé a fenyőé, amelynek hiányzik a közepe: csonka cserjeélet.

Oldal: Az olvasás művészete
Addiktológiai konzultáció, Logoterápiai tanácsadás és személyiségfejlesztés - © 2008 - 2025 - csillag-sors.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat